T. J. Klune: A holló dala

Sziasztok!

A mai bejegyzésben T. J. Klune nagy sikerű fantasy sorozatának (Green Creek) második részéről, A holló daláról olvashattok, amely a Metropolis Media kiadónál jelent meg. A recenziós példányt itt is nagyon szépen köszönöm a kiadónak! :) <3

Kép forrása: Saját készítés

Kinek hiányzott már a farkasok üvöltése? A falkafalkafalka életérzés, az egymás hegyén-hátán alvás? A sárgán vagy vörösen izzó szempárok, egymás szagolgatása? A nincs magánéletem, mert minden szavam hallják, érzik a verejtékemen keresztül a boldogságom, a félelmem, a haragom, a vágyam és belelátnak a fejembe? Mégsem tudunk nélkülük élni, igaz? Ott vannak az álmainkban, a gondolatainkban, a mindennapi cselekedeteinkben. Velük futunk holdtöltekor az erdőben, eszünkbe jutnak a vasárnapi ebédkor, amikor összegyűlik az ebédlőasztalnál a család, mancsok nyomait keressük a friss hóban, halljuk a dalukat a fejünkben. Ez az életünk: falkafivérszeretetpárotthonenyém. Mintha hazaérkeztem volna.

A történetről:

Gordo Livingstone a Benneth-falka nagy hatalmú boszorkánya. Egészen kisgyermek korától fogva megtanulja uralni az erejét, amikor egy tetoválótűvel a bőrébe égetik a mágiát, mely az egész alkarján felfutó indákon és tövises rózsákon gubbasztó holló képében jelenik meg. Miután elveszíti a szüleit, Gordo számára csak három barátja (Chris, Rico és Tanner) és a falka marad. Rajongással szereti alfáját, Thomas Bennethet, és Thomas testvére, Mark pedig Gordo minden lépését követi.

  

"Van egy kis szagod. Olyan, mint a föld, a falevelek és az eső szaga..."

Gordo mindenáron szeretne a helyi autószerelő műhelyben dolgozni, hiszen ahogy beszívja a benzin, az izzadság és az olaj szagát, mindez a nagyapjára emlékezteti, akinek hangja még ott visszhangzik a fejében, ahogyan gépzsírral a kezén, ronggyal a hátsó zsebében egy kocsi alá mászva a nyomatékkulcsot vagy a gumikalapácsot követeli tőle és akitől elsajátította az autószerelés csínyját-bínját. Gordonak sikerül felvételt nyernie a műhelybe, ahová később, miután övé lesz a hely, csatlakozik három legjobb barátja is.

 

Mark Benneth mindenhová követi a fiút, és ahogy telnek az évek, Gordo is rájön, hogy ő sem vágyik senki másra, csakis a barna színű, jégkék szemű farkasra. 

"A szeme jégkékben játszott, és néha eszembe jutott, amikor nem tudtam elaludni. Hogy miért, azt nem tudtam."

Gordo tehát gondtalanul éli a mindennapjait a Benneth-falka boszorkányaként, miközben a szervizben dolgozik és Markkal egyre hangosabbá válik a köztük üvöltő dal. 

Csakhogy egy napon minden megváltozik.

A Benneth-falkának el kell hagynia Green Creeket és Gordot hátra kell hagyniuk. Gordo, aki mindenkit elveszített és innentől kezdve egyedül kell boldogulnia a világban, úgy érzi, kitépték a szívét a helyéről, és elárulták azok, akiket a világon mindennél jobban szeretett és akikben feltétel nélkül megbízott.

Hosszú évek telnek el, mire a falka ismét megjelenik Green Creekben. Gordo a harag és a fájdalom ködén át úgy dönt, segítséget nyújt Joe Bennethnek, majd ismét a falka boszorkányává válik. És többé már nem tudja figyelmen kívül hagyni a közte és Mark között üvöltő dalt. 

Sajnos a lelkekben ejtett mély sebek behegesedésének várnia kell, ugyanis több oldalról is fenyegetés érkezik és félő, hogy már nem lesz esélyük kimondani egymásnak a nyilvánvalót: hogy a szívfájdalom, a gyötrődés és a mardosó hiányérzet miatt kialakult gyűlölet leple alatt a mélyben mindvégig ott szunnyadt az igazi, elsöprő szerelem és szeretet egymás iránt.

Képek forrása: a montázsok saját készítés, viszont a képek forrása külön-külön a google

 Gordo tehát ismét a falka teljes körű tagja embertársaival együtt. Nem igazán tudja kezelni ezt, túl sok és túl intenzív impulzusok érik mindenfelől. Oxnard alfa a horgonya és Joe-hoz (Ox párjához) is ugyanúgy kötődik a közösen átélt, három évig tartó együtt töltött idő miatt. Ismét ott találja magát a vasárnapi közös ebédeken, ahol vadvirágokkal teli vázák vannak az asztalon és Elizabeth Benneth, az anyafarkas énekhangja száll a levegőben. A ház körüli erdőben a levelek halk susogással rezegnek az ágakon. Csendes éjszakákon egy fának támaszkodva érzi a holdfényt a bőrén, miközben a tetoválásai világítanak. 

 

"A holló tetoválás megrebbenti szárnyait és karmai a rózsák tüskéibe vájnak. A fénylő hold alatt mélyen magamba szívom a sötét erdő illatait, újra itthon vagyok, ez Green Creek."

Ismeri ezt a vidéket. Ezt a házat. Ezt az erdőt. Ez az otthona. És mindenáron meg fogja védeni...

És Mark. Mark, Mark, Mark, mindig csak Mark. 

"Mark kék volt. Éjkék, indigókék, zafírkék. Poroszkék, királykék. Aztán élfélkék. Mark szomorú volt." 

És Gordo úgy érezte, újra és újra összetörik a szíve.

Nagyon nehéz újra megbízni abban, aki már egyszer elhagyott. Mert mi a garancia arra, hogy nem teszi meg még egyszer? Amikor ismét teljesen átadjuk magunkat a szeretetnek, és újra száz százalékban megbízunk a másikban, elég, ha egyszer lankad a figyelmünk. Ha egy pillanatra ellustulunk. Majd hirtelen azt vesszük észre, hogy nem marad semmi a másik után, csak egy hatalmas mancsnyom a puha talajon és egy kőből faragott farkas díszdobozban. Habár nagyon nehézfejű és makacs volt, megértettem Gordo érzéseit. Folyton édesanyja szavai jártak a fejében: Nem bízhatsz a farkasokban! Kihasználnak téged! Szükségük van rád! Nem szeretnek téged! Gordo rettegett, hogy a falka újra elhagyná őt, darabokra törve ezzel a szívét. Ezt a terhet már nem bírta volna el.

 

Viszont az elvesztegetett időt nagyon sajnálom. A szívem szakadt meg ezért a két emberért. Mennyi mindent kiálltak, mennyit kellett szenvedniük, mire végre nem küzdöttek tovább és engedték, hogy megszólaljon a holló dala.  

Mark úgy érezte, kettészakad, hiszen az alfája elszakította őt a párjától, a horgonyától. Az alfa szavának azonban egy béta nem mondhat ellent, különben ómegává válik. És Mark félt. Rettegett ettől, ezért hagyta el Gordot. Persze, újra és újra visszatért hozzá, de közben hónapok teltek el, és Gordonak ez nem volt elég. Úgy érezte, Mark nem küzdött eléggé érte.

"Még sosem éreztem ehhez fogható illatot. Fel akartam falni. Bele akartam dörzsölni a bőrömbe, hogy állandóan érezhessem. Beléd akartam mélyeszteni a fogaimat, amíg a véred megtölti a számat. Mert az első mindig fáj."

Markkal együtt szenvedtem. Én is éreztem, hogy ki akarok lépni a testemből, és farkas alakban akarok vágtatni az erdőben, mert fáj, fáj, nagyon fáj. Gordo nagyon szemét volt vele nagyon sokszor. Belegondoltam, hogyan gyötrődhetett éveken át, folyton elutasítva, mindig ellökve. És mégis mennyire csodálatos dolog, hogy mindennek ellenére végig kitartott a szerelme mellett, védelmezte őt, mellette maradt.

 

Ez a könyv folyton könnyeket csalt a szemembe, a harag könnyeitől, a megkönnyebbülésen át, a végtelen örömkönnyekig. Hosszú utat jártak be, mire Gordo kihúzta a fejét a saját seggéből, és megbocsátott a falkának.

 

"Nem vagy egyedül Gordo. Túl sokáig voltál egyedül."

A kötet nagyon izgalmas és cselekménydús. Több irányból is támadások érik Green Creeket, amit Oxéknak el kell hárítaniuk: Hughes alfa szervezkedése, az őrzőket tönkretevő boszorkányok, a rájuk küldött vadászok, valamint egy farkasokat támadó fertőzés. És akkor még nem beszéltem Robert Livingstone-ról...Mindennek tetejébe napokig tartó hóvihar söpör végig a városon, a telefonok nem működnek, az internet elszáll, teljesen el vannak vágva mindentől és mindenkitől. A lakosságot a Világítótorony nevű kocsmába terelik, hogy megvédhessék őket a vadászoktól. Gordonak szüksége van minden erejére, hogy megakadályozza a katasztrófát. Retteg attól, hogy újra elveszíti a családját és a párját. Vajon elég erős ahhoz, hogy túlélje a vihart?

 

"Megidézi a föld, a gyógyítás, a pusztítás és a tűz ősi titkait. Érzi a fákban, az ágakon ülő madarakban, az őszi vadvirágokban, amelyek áttörtek a régóta rothadó avaron, a levelekben, amelyek leváltak a gallyakról, és lustán himbálózva hullottak a föld felé. A mágiája ott lüktetett a fűszálakban, és a felszín alatt rejtőző, girbe-gurba, bütykös gyökerekben."

"A varázserő nyers, durva valami volt, a boszorkány véréből és csontjaiból származott és a bőrbe vésett ábrák fókuszálták."

"- Pusztítás! - suttogtam, mialatt a farkasok a dalukat zengték körülöttem. - Oldják el a harc ebeit!"

És miközben pusztító mágia söpört végig a városon, rózsákkal hintett jégfalakat emelve, Mark szüntelenül azt ismételgette a köteléken keresztül:

"gordo gordo gordo."

Mi minden van ebben a könyvben?

Verejték, gépzsír, olaj átható szaga mélyen belélegezve. Égő falevelek illata, füst az esőben. Két sárgán izzó folt a sötétben, ami a cigaretta parazsára emlékeztet. 

Diós kenyér, cigarettafüst, egy fából faragott holló éles szárnyának bemélyedése a tenyérben, amely vért fakaszt. Vibráló mágia, a föld, a falevelek és az eső illata, amely elmossa a haragot és a bánatot. Pulzáló harapásnyom a nyakon, világító tetoválások, egy alfa csontrepesztő bömbölése. Mancsnyomok a hóban, vallási fanatizmus, elvadult ómegák ezüstlánccal a nyakukban, misztikus holdmágia.

Egy tisztáson álló fehér farkas egy álomban. Azt mondja: Büszke vagyok rád, Gordo. Suttogások szállnak a széllel. Hallani őket. 

"A falkád segít, hogy hazajuss. Csak annyit kell tenned, hogy hallgatod a dalát."

"Szólt a holló. Soha már."

Muszáj kiemelnem a humort, ami segített ellensúlyozni a regényt végigkísérő mély szomorúságot és bánatot. A tipikus minden lében kanál, hagyjatok már magamra, de mégis annyira jó, hogy vagytok nekem barátokat, akik sosem tudják befogni a szájukat. Chris, Rico és Tanner. Főleg, ha Carter és Kelly is becsatlakozik, akkor aztán nincs menekvés! :DDD Apropó, Carter: Nagyon várom már, hogy az a bizonyos szürke farkas emberi alakot öltsön! ;) Nagyon bírtam, ahogyan védelmezte Cartert! <3 És Robbie: jobban tennéd, ha levennéd azt a szemüveget, mielőtt Gordo pirosra süti a segged! :D

Ha választhatnék egy könyvsorozatot, amelyben igazán otthonra leltem, a Green Creek sorozat lenne az! Olyan érzés olvasni ezeket a könyveket, amelyet szavakkal le sem tudok írni! <333

Készüljetek fel, kedves olvasók, mert a könyv akkora függővéggel zárul, hogy leesett az állam és még azóta sem szedtem fel a padlóról! Elmondani nem tudom, hogy mennyire várom a folytatást! 

Ha ismét szeretnétek a farkasokkal futni az erdőben, részese lenni egy nagy családnak, érezni a misztikus holdmágia vonzását és szeretnétek olvasni egy 35 éves, keménytökű, hegyvidéki bunkóról (nem én hívom így, ez a saját maga jellemzése :D), akkor olvassátok el ezt a csodát! 

"Azon az éjszakán egy barna farkassal álmodtam. Nekinyomta az orrát az államnak!"

 
 

 

Tavaszi könyvajánló

Sziasztok! 

Végre elérkezett a március és magával hozta a tavasz ígéretét. Mi jut eszembe, ha erre az évszakra gondolok? A meleg napsugarak cirógatása a bőrömön, a virágzó réteken döngicsélő méhecskék, a lágy szellő fújta harmatos fű. A természet újjáéled, minden üde zöldben pompázik, a levegő bódítóan illatos, a nap sugarainak érintésétől úgy érzem, újjászületek.

 

Képek forrása: Google

E csodálatos évszak alkalmából hozok egy pár könyvet, hátha kedvet kaptok kiülni a teraszra egy bögre kávéval és könyvvel vagy akár kisétáltok a mezőre és egy puha plédre telepedve olvastok egy jót. :) 

 
A könyveket különböző szempontok alapján válogattam össze: van, amelyikben a természet erősen jelen van és körbeveszi az olvasót; van, amelyik az újrakezdésről szól; illetve van, amelyik nem kifejezetten erre az évszakra ajánlott, viszont, ha rá gondolok, egy napsütéses tavaszi nap jut róla eszembe és melegség költözik a szívembe. 

Fogadjátok szeretettel az ajánlót! :) <3 

A TERMÉSZET HÍVÓ SZAVA:

                      

1. Charlotte McConaghy: Egykor farkasok éltek ezen a tájon

Ez a történet teljesen a szívembe hatolt, megragadta a lényemnek azt a részét, amely a vadonba, a természetbe vágyik, hogy eggyé váljon vele. A könyvben Intit és ikertestvérét követjük, akik Skóciában telepednek le, ahová megkísérelik 3 farkascsalád visszatelepítését a vadonba, hogy helyreálljon az ökoszisztéma. Céljuk, hogy a szarvasok újra mozgásban legyenek, a növények-, ezáltal az erdő újra életre keljen és a farkasok megtalálják a helyüket. Csakhogy a helyiek nem örülnek a farkasoknak, mert féltik a gazdaságukat, a haszonállataikat, ezért Intit és biológusokból álló kis csapatát nem éri meleg fogadtatás…A helyi rendőrfőnök, Duncan igyekszik rendet teremteni és elsimítani az ellentéteket, de amikor az első haláleset bekövetkezik, elszabadulnak az indulatok. Annyira gyönyörűen megírt, mély érzésekkel teli történet! Szinte érezni lehetett az erdő illatait, hallani lehetett a szarvasok horkantásait, a madarak csivitelését, a farkasok neszezését. Imádtam ennyire közel kerülni ezekhez a fenséges ragadozókhoz és megfigyelni őket. Szurkoltam, hogy sikerüljön beilleszkedniük és a helyiek is elfogadják őket. 
Arra buzdítok mindenkit, hogy olvassa el és élje át ezt a csodát! Lélegezzen együtt a természettel, és ha csöndben van és nem mozdul, talán mélyen belül meghallja a farkasok hívását. :)

                        

2. David Attenborough: Az élő bolygó

Kép forrása: Saját

Mikor a legjobb a természetről és a benne élő lenyűgöző állatvilágról olvasni? Hát persze, hogy akkor, amikor éledezik a természet. Ekkor kerülünk a legjobban összhangba a könyvvel.

 

Ezt a könyvet bátran ajánlom azoknak, akik szeretik a természetet: akiket érdekel, hogy milyen növény-és állatvilág vesz minket körül; hogyan halmozódott fel és tolódott el a bazalt az óceánfenéken, amelyekből kialakultak a hegyek; akiket érdekel az élet az Antarktiszon, az esőerdőkben, a sivatagokban, az égen, a vulkánok kürtőiben, a peremvidéken és az új világban. 

Ebben a könyvben elmerülhetsz a természet csodáiban, új fajokat fedezhetsz fel, megmászhatod a Himaláját, leutazhatsz az óceán legmélyebb pontjára, ahol hatalmas a nyomás és vaksötétség vesz körül, csodálhatod az esőerdőt a lombkorona szintről, gázolhatsz a tűzforró sivatagi homokban, majd lehűtheted magad a zord, jéghideg Antarktisz jegén.

                            

3. On Sai: Álruhában

Ha szeretitek a mágiával átszőtt, kalandos, romantikus történeteket egy badass főhősnővel, akkor ne habozzatok, olvassátok el a Vágymágusokat!

Nagyon szerettem, hogy a mágia milyen ösztönös, elemi erővel ragadta el a szereplőket, imádtam, hogy a természet élt, vibrált, egységet alkotott.

Rianna karaktere nagyon tetszett, igazi vagány, okos, szerethető lány, aki szeret az öccse bőrébe bújni. Azonban amikor elhurcolják, hogy begyűjtsék katonának, megijed, hiszen ő nem tud tűzgolyót létrehozni, és szipolyként rendkívül vonzza a férfiakat, akiket meg is ölhet, ha elszívja az erejüket. Már csak azért is kivégeznék, hogy egy férfiruhába bújt lány, nemhogy ha rájönnének, hogy közben szipoly is. Az élő völgyben, ahol ikeröccsével felnőtt, nem kellett elrejtenie képességeit, viszont a mágikus képességgel rendelkező férfiak körében mindent meg kell tennie, hogy ne lepleződjön le, ami elég nehezen megy, mivel három férfi figyelmét is felkelti. A fiúkat a Néma Várba viszik, ahol megkezdődik kiképzésük, hogy Kartal herceget szolgálják, esetleg gyógyítókká váljanak. Riannának sok kihívással kell szembenéznie, miközben több merényletet is elkövetnek ellenük. Végül segítő társai egy szakadt ruhás, pimasz, lázadó csavargó, Lidérc; Ras parancsnok, aki begyűjtötte; illetve a szobatársa, Zaher lesznek.

 

Mindeközben a hely, ahová érkezik, kivirágzik, a természet életre kel, a mágia izzik a levegőben, csakúgy, mint a szenvedélyes szerelem lángjai.

                              

4. Eszes Rita: Illangók

Aki szeretne elmerülni az erdélyi mondavilágban és egy igazi kalandra vágyik, annak ajánlom a könyvet olvasásra.

A regény olvasása közben kibontakozik a 4 főszereplő karaktere. Kedvencem Tartod volt. A vad, megszelídíthetetlen, tüzes, harcos amazon, aki a saját szabályai szerint él, és akinek állítólag kőből van a szíve, azonban ahogy kirajzolódik előttünk valódi természete. Meglátjuk benne a nőt, aki igenis képes szeretni az élete árán is! Ki ne szeretne hasonlítani rá? Én biztosan. Fénye parázsló tűz, energiája felperzsel.

A másik fontos karakter ikertestvére, Firtos. Firtos ereje a szelídség és a jóság, melyet a gyógyítás útján és a természet újjáélesztésével mutat ki. Fénye buja zöld, mint az erdőké.

A két ellentét a másik két főszereplőnél, Patricknél és Marknál is egyértelműen megmutatkozik.

Patrick makacs, kalandvágyó, nyughatatlan természet, míg Mark megfontolt, szíve helyett az esze vezérli, nyugodt, szereti az állandóságot, és hogy élete biztos mederben halad.

Az írónő azonban egyértelműen bemutatja, hogy ennek ellenére nem minden fekete-fehér, hiszen Tartod is képes életet menteni és Firtoson is úrrá lesz a bosszúvágy. Patrick és Mark hozzájuk tökéletesen illő illangókba botlanak, mely bizonyítja azon elméletet, miszerint hasonló a hasonlót vonzza.

A csodálatos tájlírások, a karakterfejlődések, a próbák során tapasztalt izgalom jellemzi a könyvet.

ÚJRAKEZDÉS:

5. Katja Millay: A Nyugalom tengere

A Nyugalom tengere egy csodálatos szerelmi történet két sérült ember találkozásáról. Véleményem szerint az írónő arra vezeti rá az olvasót, hogy a Nyugalom tengere mindenki számára egy másik helyet jelent. Azt a helyet, ahol megtalálja a másik felét, a szerelmet, a szeretetet, a bizalmat, a megnyugvást.

Napsugárnak (a főhősnek van néhány neve a könyvben, nekem ez a kedvencem) a műhely jelentette a Nyugalom tengerét. A fa illata, a szúrós csiszolópapír, a belélegzett fűrészpor…ahogy Joshsal összedolgoznak, ahogy figyelik egymás rezdüléseit. A regény olvasása után megbizonyosodtam róla, hogy semmi sem véletlen, hogy minden okkal történik, és hogy kell történnie valami rossznak ahhoz, hogy utána igazán átéljük és értékelni tudjuk a jót. Napsugárnak makulátlan élete volt. Tökéletes család vette körül, mindenki szerette, kiváló zongoratehetség volt, fellépésekre, versenyekre járt, meg volt alapozva a jövője. Aztán bekövetkezett a tragédia, ami gyökeresen megváltoztatta az életét, melynek az lett a következménye, hogy némaságba burkolózott. Élete keserűség, öngyűlölet, rettegés lett csupán, auráját állandó sötétség lengte be.

És adott Josh Bennett, a fiú, aki 17 éves korára az egész családját elveszítette, ezért dühkitöréseit másokon levezetve próbálta feldolgozni, hogy teljesen magára maradt, ezért mindenki messziről elkerüli. Persze ezt ő maga sem bánja, hiszen pont ez a célja: távol tartani magától mindenkit, még csak véletlenül sem megszeretni senkit, akit azután úgyis csak elveszít majd.

Ezt a két megtört lelket egymáshoz sodorja az élet.

Napsugár ösztönös késztetést érez rá, hogy a fiú közelében legyen, Josh pedig szépen lassan beengedi a szívébe, amiről többek között a garázsba faragott szék is árulkodik…

Mindkettejük sorsáról nagyon nehéz volt olvasni, mégis erőt merítettem abból, hogy akárhogyan is (barkácsolással, futással, sütéssel), de fel tudták a történteket dolgozni, együtt tudtak vele élni. Nyilván ezeket a terheket egész hátralévő életükben magukon cipelik majd, ha más nem, a hegek és forradások erre kiválóan emlékeztetik őket, de meg tudnak vele birkózni.

6. Colleen Hoover: Velünk véget ér

A mű központi témája a nagyon komoly, megrázó, szőnyeg alá söprős családon belüli erőszak. Az írónő Lily szemén keresztül azt szerette volna megmutatni, hogy milyen egy olyan kapcsolatban élni, amikor az, akit tiszta szívből szeretünk, bántalmaz minket. Külső szemlélőként csak ítélkezünk. Feltesszük magunknak a kérdéseket: ha megverte, miért nem hagyja el? Hogy képes még vele élni? Miért tűri el a folyamatos bántalmazást? Miért ilyen gyenge? Az írónő valójában rávilágít arra, hogy ez nem ilyen egyszerű! Ha szeretünk valakit, akkor hamarabb megbocsátunk neki megbocsáthatatlan dolgokat is, hiába bánt, nem tudjuk csak úgy egyszerűen elengedni. Egy ilyen döntés felelősséggel jár. Milyen az anyagi helyzete, kitől kérhet segítséget, hová mehet? Valójában nagyon is erős nőkről beszélünk, akik mindent kibírnak! Az írónő egy konkrét esettel mutatja be, hogy hogyan zajlik le hosszú éveken át ez a folyamat Lily és Ryle esetében, mi a végső megoldás, mi van, ha nemcsak kettejükről van szó és mást is figyelembe kell venni? A történet a múltban és a jelenben játszódik. A jelenben Lily megismerkedik a jóképű idegsebésszel, Ryllal, miután édesapja, (aki éveken át bántalmazta édesanyját) temetésén képtelen jó szavakat mondani apjáról. Ryle is zaklatott, egy műtét során elveszít egy kisfiút, ezért megy ki egy épület tetejére, hogy kiadja magából a dühét. Itt találkoznak egymással. Lassan kialakuló szerelmükről szól a jelen és csak sodródunk az árral, mikor az írónő beveti a csavart. A múlt Lily első szerelméről, Atlasról szól, egy naplóbejegyzésben olvashatjuk, milyen szerepet játszott a fiú a lány életében. Aztán Atlas egyszer csak felbukkan a jelenben is és kezdődik a lavina....Mindenképpen olvassátok el ezt a gyönyörű történetet, ami egyszerre megsirat, megdöbbent, elborzaszt és felemel!

És ne feledjétek: "Ússzatok tovább, amíg partot nem értek!

                               

MEGMELENGETTE A SZÍVEM, MINT A TAVASZI NAPSÜTÉS:

7. Jandy Nelson: Neked adom a napot

Adott egy ikerpár. Az érzékeny, zárkózott, csodabogár Noah, aki olyan gyönyörűen rajzol és fest, hogy könnybe lábad tőle a szemünk! A rajzai vibrálnak, életre kelnek és körbevesznek (szívesen elvesznék bennük). És itt van nekünk a nyílt szívű Jude, aki gyönyörű női szoboralakokat készít homokból, és imád szörfözni is. Az ikrek szinte elválaszthatatlanok, mindent együtt csinálnak, de történik egy tragédia, ami magával hozza kapcsolatuk megromlását is, teljesen eltávolodnak egymástól. A történetben Noah és Jude szemén keresztül látjuk a világot, Noah nézőpontja a 2 évvel korábbi eseményeket tárja fel, míg Judé a jelen körülményeket ábrázolja. Az ikrek felvételiznek a KMI-be, ami egy elit művészeti iskola, azonban csak Jude nyer felvételt. Noah közben szerelembe esik a szintén különc szomszéd sráccal, Briannel. A KMI-is elutasítás, a Briannel történtek és a bekövetkező tragédia következtében Noah korábbi énjét levetve teljesen átalakul, elpusztítja összes festményét, többé nem hajlandó alkotni. Jude sem találja a helyét az új iskolában, babonássá és zárkózottá válik, szobrai rendszerint összetörnek, így nem tud felmutatni semmit. Elhatározza, hogy felkeresi a híres kőfaragót, Guillermo Garciát, hogy mentorálja. Kapcsolatuk nem indul zökkenőmentesen, de a kőfaragó elkezdi tanítani a lányt. Itt ismerkedik meg Jude az angol modellfiúval, Oscarral, is, miközben élete egyik legfontosabb szobrát szeretné megalkotni. Jude nem is sejti, hogy a szálak összekapcsolódnak, hogy a múlt és a jelen nem is áll olyan távol egymástól...

Ez a regény nagyon sok mindent adott nekem, amiért nagyon hálás vagyok! Rengeteg fontos dologra felhívja a figyelmet. Hogy mi mindenről szól? Arról, hogy igenis merjünk álmodni és valósítsuk meg ezeket az álmokat! Váljunk azzá, akik lenni szeretnénk, és tegyük azt, ami boldoggá tesz, amivel kiteljesedhetünk! Soha ne adjuk fel önmagunkat, ne akarjuk magunkat másnak mutatni, ne hordjunk álarcot! Energiával, szenvedéllyel, hévvel éljük az életünket, alkossunk, szeressünk! Fogadjuk el magunkat és másokat is úgy, ahogy vagyunk, és támogassuk egymást!

Ez a regény a szerelemről, a művészet iránti szenvedélyről, az elfogadásról, a feltétel nélküli szeretetről szól! Arról, hogy ismerjük meg egymást, mielőtt ítélkezünk!

Plusz pont a rengeteg művészet a könyvben, imádtam minden egyes alkotást, utalást! A karakterek a szívünkhöz nőnek, személyes gyengém Noah, de Judot, Oscart, Guillermót is nagyon szerettem, sőt! igazából mindenkit!

Mindig szeretettel a szívemben fogok erre a regényre gondolni, remélem, ti is kedvet kaptatok hozzá, olvassátok, szeressétek!!!

8. Ali Hazelwood: Eszméletlen szerelem

Adott egy magas, izmos, sötét hajú, erdőzöld szemű mérnök srác (Levi Ward), aki sci-fi rajongó (nézi és olvassa is!!!), vegán, szereti a macskákat, van egy saját kolibri etetője és elkötelezett vezetője a NASA új űrhajós projektjének, amelyben egy új sisakot terveznek az űrhajósoknak. Együtt kell dolgoznia egy lila hajú, tetkós, piercinges idegkutató csajjal (Bee Königswasser), akihez több kolibri jár, mint őhozzá, nagyon mérges lesz, ha valaki megeszi előle az utolsó vegán fánkot, képzeletbeli macskát etet, harcol a nők jogainak érvényesítéséért a STEM világában, példaképe Marie Curie, kedvenc filmje a Birodalom visszavág, van egy fura ikertesója, akivel alig találkozik, ugyanazt a dezodort használja, mint Levi, és indokolatlanul sokszor ájul el stresszes helyzetekben (pl. ha pókokat mutogatnak neki, mint házi kedvenc). Bee a tudományra tette fel életét és hatalmas áttörést jelent neki, hogy munkát kap a NASA-nál, mint idegkutató. Kicsit kiakad azonban, amikor kiderül, hogy a társkutató, akivel napi szinten együtt kell dolgoznia nem más, mint a nemezise, aki egész egyetemi éveik alatt ki nem állhatta őt, Levi Ward lesz. Nem is indul zökkenőmentesen a kapcsolatuk, hiszen a felszerelés nem érkezik meg időben, így a munkát nem tudják elkezdeni, a meetingekre Bee rejtélyes módon nem kap meghívót, az e-mailekre nem reagálnak, így kezd kétségbeesni, hogy hogyan tovább. Itt jön a képbe Levi, akiről Bee kezdetben azt hiszi, hogy mivel a srác ki nem állhatja őt (fogalma sincs, hogy miért???), így szándékosan szabotálja a projektet, csak hogy Bee-t eltávolítsa az útból…Csakhogy Levi segít Beenek, újra sínen megy minden és egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Ahogy Bee szépen lassan megismeri Levit, rájön, hogy mennyi közös van bennük és hogy mennyire vonzódik a sráchoz. Csakhogy Bee nem mer szeretni, hiszen egész életében egyik helyről lökték a másikra, nem volt az életében állandóság, stabilitás és amikor azt hitte, hogy megtalálta, akkor is súlyosan megégette magát…Tud-e valaki, aki ennyire sérült, elég bátorságot meríteni ahhoz, hogy tiszta szívéből szeressen?

Nagyon tetszett a sziporkázó humor, az, hogy egy percig sem unatkoztam, mert mindig történt valami. Az erős, céltudatos, másokért küzdő női karakter, akit kívül-belül imádtam; a szexi, zárkózott , imádni való főszereplő pasi! Imádtam a cicákat, a kutatást, a vegán kajákat, Rociót (igen, ki kell emelnem a kis szarkasztikus, aszociális, gót kutatóasszisztens csajunkat, akinek a bizarr sztorijai csak színesebbé tették a történetet).

 

Ajánlom szeretettel azoknak a molyoknak, akik szeretnének egy romantikus, humorral és agykutatással teli történetet olvasni, ellenségből szerelem kapcsolattal. :)

9. Christina Lauren: A lelkitárs-egyenlet

Érdekes az alapkoncepció, hogy a DNS alapján találhatják meg az emberek a lelki társukat. A Kromantika nevű cég kifejleszt egy módszert, amely úgy néz ki, hogy az ügyfél egy applikáción keresztül felíratkozik, bead egy nyálmintát a céghez, amelyet a tudósok kielemeznek, több ezer ember DNS-ével összevetik az adatokat és bizonyos egyezéseknél (az ügyfél megszabhatja a feltételeit, hogy mely szintű egyezésekről kíván értesítést kapni) egy üzenetet kap a hozzá biológiailag leginkább passzoló emberről. Ezt követően létrejöhet a randevú és kialakulhat egy tartós kapcsolat. Így ismerkedik meg a cég egyik alapítója és genetikusa, River, és egy harmincas egyedülálló anya, Jess, aki szabadúszó statisztikus és a nagyszüleit is gondozza. Jess minden nap összefut Riverrel a kedvenc kávézójában, majd hirtelen ötlettől vezérelve beküldi a mintáját a laborba elemzésre. Ahol hamarosan kiderül, hogy az eddigi legmagasabb egyezést mutatja Riverrel, aki eddig rendszeresen átnézett rajta…Jess hallani sem akar erről az egészről, a múltja több sebből vérzik, nagyon fontos emberek hagyták már el és cserben, viszont egyedül nehezen boldogul és amit a cég ígér néhány ártatlan randevúért, igen csábító. River nem a kapcsolatok embere, viszont komolyan felkelti az érdeklődését az eredmény, hiszen vakon hisz saját munkájának gyümölcsében. Ha kíváncsiak vagytok, hogyan alakul ezt követően az életük, milyen helyzetekbe bonyolódnak és igazak-e a kutatási eredmények, valóban megtalálhatják-e az emberek a Kromantika által a lelki társukat, akkor olvassátok el ezt a fantasztikus könyvet! 

Nagyon érdekes ez az egész elgondolás, a karakterek szerethetőek (imádtam Junot és a nagyszülőket is, Fizzy zseniális legjobb barátnő), mindig történik valami és ahogy szépen lassan kibontakoznak a dolgok, arról öröm volt olvasni! 

10. Marissa Meyer: Holdbéli krónikák sorozat

Kép forrása: Saját

Cinder

Cinder. Egy szerelő csaj Új Peking városában. Olajfoltos póló, overál, vastag kesztyű, villáskulcs a zsebben, fém kéz és fém láb… Igen, ő nem csak egy átlagos műszerész, hanem egy kiborg is és ezen felül nagyon sok minden más. A Nemzetközösség. Az a hely, ahol a többi országgal egyetemben tombol a kékláz, vagy más néven pestis már 12 éve. A Föld lakossága egyre gyengül, a gazdaság szétesik, miközben a Holdlakóktól való rettegés mindent felülír. És itt van nekünk egy Kai herceg. Aki kicsit sem érdekli Cindert, de amikor megjelenik a piacon álruhában a bódéjánál, hogy javítsa meg a személyes androidját, Cinder adrenalinszintje olyannyira az egekbe szökik, hogy a retinakijelzőjén megjelennek a figyelmeztető üzenetek, miszerint ne felejtsen el levegőt venni :'D És itt van nekünk Iko, Cinder androidja, aki nagyon szeretné rávenni a lányt, hogy menjen el a bálba, ahol Kai herceg feleséget választ magának. És végül Adri, Cinder mostohaanyja, akit legszívesebben belefektetnék egy kád jeges vízbe és beleengednék egy kis 220-at csak úgy szeretetből. Cinder nem emlékszik a gyerekkorára, csak azt tudja, hogy Adri tulajdona, aki napi szinten megkeseríti az életét. Amikor Peony, Cinder mostohatestvére elkapja a pestist, Adri besoroztatja Cindert, hogy rajta keresztül kísérletezzék ki az ellenszert. Így kerül Dr. Erland laboratóriumába, ahol az orvos döbbenetes felfedezéseket tesz, ami megváltoztatja Cinder életét. Persze ő másra sem vágyik, csak hogy lelépjen végre és élhesse a maga nyugodt kis életét, de hogyan is tehetné meg, ha Kai herceg és az egész Föld lakossága veszélyben van és Levana királynő a holdlakóival már a nyakukon tapos?

Az elejétől a végéig nagyon izgalmas történet, csak kapkodtam a fejem, letehetetlen.

Az ötlet, hogy Hamupipőke személyében egy kiborg szerelő lány legyen, zseniális, a világépítéssel és a főbb karakterekkel együtt. 

Scarlet

Piroska, alias Scarlet egy igazi vörös ördög (de a jóféle), Farkasunk pedig fájdalmasan dögös, kifürkészhetetlen, csendes, bivalyerős és igéző zöld szeme van :D Ja, és odavan a paradicsomért (de nem a konzervesért :D).

Ebben a részben Cindernek menekülnie kell, hiszen az egész Nemzetközösség üldözi őt, hogy kézre kerítsék és leszállítsák Levana királynőnek, mint szökött holdlakó. Szerencsére nincs egyedül a bajban, így sikerül megszöknie a börtönből és kap maga mellé egy minden lében kanál kadétot, aki szereti kapitánynak nevezni magát, szereti azt gondolni, hogy minden nő csorgatja rá a nyálát (ami amúgy többek között igaz) és soha, semmilyen körülmények között nem tudja befogni a száját :'D Ja, és ez mellett kiválóan tulajdonít el katonai űrhajókat, melyekre meztelen nőket fest (le se tagadhatná, hogy ő utazik a járművel :D). Szóval Cinder és Thorne menekül, rejtőzködik, miközben a holdbéli trónörököst keresik (haha :D), így bukkannak rá egy kis franciaroszági farmra, ahol úgy gondolják, hogy válaszokra lelhetnek.

Scarlet már évek óta ezen a farmon él a nagymamájával, földet művelnek, állatokat tartanak és beszállítják a friss zöldségeket a helyi étteremnek. Scarlet nagymamája azonban hirtelen eltűnik, így a lány elhatározza, hogy megkeresi őt. Így találkozik Farkassal, egy pankrátorral, aki azt állítja, hogy információi vannak a nagymamája hollétéről és segít Scarletnek megtalálni és hazahozni.

Ez a könyv letehetetlen volt, végig izgalmas, imádtam, ahogy Cinder és Thorne folyton oltogatják egymást, a múltba való visszatekintéseket (amikor megtalálták a labort), Ikot és hogy mennyire nem tetszik neki az „új teste”, Scarlet és Farkas kémiáját, a veszélyt, hogy egy pillanatra sincsenek biztonságban.

Mindkét szemszög nagyon jó volt és ahogy összekapcsolódnak a szálak, az zseniális. 

Cress

Holdbéli hercegnők, egy kiborg, elit katonai osztagok farkas génmutációval, egy műholdon élő lángész programozó, egy szélhámos exkadét, egy morcos holdbéli palotaőr, egy idegbeteg császár, egy lány, aki kívül-belül lángol és egy lelkes android. Menekülés az űrben, túra a sivatagban, lázálmokkal, délibábbal, önkéntelen szerelmi vallomással, egy afrikai város, ahol nagyobb az összetartás, mint az egész világon együttvéve. Találkozások, meghitt összeborulások és kiborulások, amihez hozzátartozik néhány szakadt vezeték és pirosló nyak. Egy vállalhatatlan terv, veszélyes küldetések, szöktetés, csata. Kis csapatunk kibővült Cressel, a 7 éve egy műholdon élő számítógépzsenivel, akit Cinderék megkísérelnek megszöktetni, csakhogy az akció során megjelenik Sybil, Levana egyik varázslónője és borul a terv. A műhold lezuhan Cressel és Thorn kapitánnyal együtt, Scarletet elrabolják, Farkas életveszélyes lőtt sebet szerez, Cinderék pedig kénytelenek tovább menekülni és rejtőzködni. Új terv kell, és Cindernek szüksége van a csapatára, hogy letaszítsa a trónról Levanát és megakadályozza az esküvőjét Kaito császárral. De minden reménytelen helyzetből van kiút és ez a csapat rendkívül erős és bátor emberekből áll, akik a végsőkig kitartanak, nem hagyják magukra egymást és mindig van egy b tervük. Továbbra is imádom az összes karaktert, Farkasért még mindig odavagyok és imádom Thorne humorát és hogy még vakon is ennyire jól boldogul és így védelmezi Cresst. Új kedvenc karakterem Jacin, most még kicsit tüskés, de a Winterben majd jobban megismerem, alig várom! Eddig ez a rész a kedvencem, imádom, pörgős, izgalmas, csavarokkal teli, szívszorító, letehetetlen! Imádom ezt a csapatot!

Winter

Honnan tudod, hogy egy könyvsorozat igazán zseniális, felejthetetlen, fantasztikus, emlékezetes? Onnan, hogy összeszorul a szíved, ha vége és legszívesebben kezdenéd újra az elejéről. Ezt érzem most, ez a rész teljesen felkavart, kiborított, reményt adott, sírtam, izgultam, szurkoltam, nem tudom megmondani, hányszor kaptam idegbajt, reményvesztett és csalódott voltam, lelkesedtem, szerelmes lettem, csordultig telt a szívem. Igazi érzelmi hullámvasút a záró kötet annyi akcióval, hogy csak kapkodtam a fejem. Ha valakit megijesztene a 735 oldal, csak szólok, hogy kettőt pislogsz és már ledaráltál 200 oldalt. Nem tudod majd abbahagyni! Nagyon tetszett, hogy a végére minden a helyére került, imádom az összes párosunkat és nagyon fog hiányozni Thorne flörtölése, Cress zseni agya, Iko szarkazmusa és lelkesedése, Farkas paradicsomimádata, Scarlett harciassága, Winter kedvessége, Jacin morcossága, Kai szégyenlős vigyora és kapucnis pulóvere és Cinder, a holdbéli kiborg királynő és műszerésztehetsége. Valamikor biztosan újra fogom olvasni a sorozatot, mert nagyon sokat adott, imádom az ötletességét, rengeteg munka és kreativitás kellett hozzá és elképesztő, ahogyan az írónő teljesen átalakítja, mégis tökéletesen illeszkedve beleszövi a klasszikus mesék alapmotívumait az általa alkotott fantasy-sci-fi világba. Zseniális!!! Még biztosan sokat fogok álmodni fémkezekről beépített zseblámpával, egy vörös hajzuhatagról, farkasok vonyításáról az erdőben, almás cukorkákról, arany pöttyökkel teleszórt szürke szempárról, bakancsok koppanásáról egy fényűző palota kövein, műholdról, zsúfolt űrhajókról, sivatagokról, szellemként visszajáró fehér farkasról és egy lenyűgöző kilátásról a Föld bolygóról a messzeségben, amit a fehér város palotájának erkélyéről nézhetek, és ahonnan a csillagokkal teleszórt égbolt tárul elém.

El is érkeztünk az ajánló végére, remélem, tetszett nektek és és találtatok olvasnivalót! :)