Sziasztok!
A mai bejegyzés Jennifer L. Armentrout: Árnyék a parázsban című kötetéről fog szólni, mely a Hús és Tűz sorozat -, valamint a Vér és Hamu univerzum része és a Könyvmolyképző kiadó gondozásában jelent meg.
"- Én is itt vagyok már jó ideje - tette hozzá halkan. Felvontam a szemöldökömet. - A lányomat kerestem. Gondoltam, hogy ott lesz, ahol ő van. Arra nem számítottam, hogy téged is mellette talállak. - Még csak válaszolni sem tudtam. Nektas vállára előreomlott a sötét és vörös hajzuhataga, ahogy oldalra hajtotta a fejét. Azok a hátborzongatóan szép, bíborvörös szemek valahová mögém révedtek. - Soha nem láttam még ilyen mélyen aludni. Még akkor sem, amikor csecsemő volt. A legkisebb nesz is mindig felébresztette.
Meglepetés futott rajtam végig, amikor az enyém alatt nyugvó kéz továbbra is mozdulatlan maradt.
- Már akkor ismerted? - kérdeztem, és egyáltalán nem tudtam elképzelni Asht kisbabaként.
- Ismertem a szüleit. A barátaimnak tartottam őket, Asht pedig az enyémek közül valónak tekintem - felelte, és újra egyenesen rám nézett. A tekintete elkapta az enyémet, és meg is állt rajtam. - Azt hiszem, téged is az enyémek közül valónak foglak tekinteni.
Tuti, hogy tényleg álmodtam!
- Miért?
- Mert békét adtál neki."
Igazi, hamisítatlan Vér és Hamu életérzést kapunk, megfűszerezve egy kis drakentűzzel és isteni éter ragyogásával. Ha belépsz ebbe a történetbe, megigéznek a bársonyos tapintású, sötétvörös levelű vérfák, a csillogó árnyékkőből épült kastélyok és templomok, a drakenek üvöltése a szélben...az árnyak, melyek elindulnak a sötét sarkokból, végigfolynak a padlón, majd köréd gyűlnek, mígnem a Halál Ősi Lényének jeges leheletét meg nem érzed a tarkódon.
A történetről:
Seraphena Mierel lepelben született Kiválasztott, a sorsa a születésétől kezdve megpecsételődött egy alku által, mely az egyik őse és a Halál Ősi Lénye között köttetett. Serát a kezdetektől fogva arra nevelték, hogy felkészítsék az alku beteljesítésére, mellyel megakadályozhatja a Lazania birodalmában terjedő Rothadást. Serának alá kell vetnie magát az Ősi Lény akaratának, formálhatóvá, alkalmazkodóvá, engedelmessé kell válnia számára. (Ami Serát ismerve elég lehetetlen feladatnak tűnik, tekintve heves, tüzes természetét és gyilkolásra való hajlamát :'D) El kell érnie, hogy Nyktos (vagy más néven Asher) belé szeressen, a férfi gyenge pontjává kell válnia, majd végeznie kell vele. Csakhogy mikor elérkezik az idő, és az Árnyéktemplomban megidézik Nyktost, az Ősi Lény elutasítja Serát, mondván neki nem kell hitves... A királyi család Serát hibáztatja a kudarcáért, kivéve mostohahúgát, Ezrát és kiképző tanárát, Sir Hollandot, akik nem mondanak le a lányról és teljes szívvel hisznek a jövőbeli sikerében. Közben a birodalomban ártatlan halandók halnak meg Istenek keze által, ami arra készteti Serát, hogy a nyomukba eredjen. Így ismeri meg Asht, aki úgy vonzza magához, mint lepkét a fény, és akivel folyton csipkelődnek és évődnek egymással, még egy szenvedélyes csók is elcsattan köztük és egy szíven szúrást is beiktatnak a találkákba :'D. Eközben az események váratlan fordulatot vesznek, hiszen a jelenlegi király elhuny és Sera pszichopata mostohabátyja lép a trónra, aki elhatározza, hogy addig kínozza Serát, amíg be nem hódol neki. Éppen véresre korbácsoltatja a lányt a trónteremben, Kolis, az Élet Ősi Lényének szobrához láncoltatva, amikor megjelenik a Halál Ősi Lénye, aki magával viszi a döbbent lányt az Árnyékföldekre, ahol biztonságban lehet a palotától és a halandók világába lépő istenektől és Ősi Lényektől. Az Árnyékföldekre lépve Sera ugyanazt a Rothadást tapasztalja, mint a halandó világban. Halott erdők, szürkeség, ameddig a szem ellát...Rengeteg kérdése van és a válaszok csak újabb kérdéseket szülnek...miért született meg az alku? Mi lesz, ha nem teljesíti? Ahogyan szép lassan megismeri a Halál Ősi Lényét, Sera egyre biztosabb benne, hogy képtelen lesz végezni Ashel...miért terjed a Rothadás az Árnyékföldeken is? Miért ölnek ártatlan embereket az Istenek a halandók birodalmában? Ebben a kötetben rengeteg mindenre fény derül és a kötetnek olyan függővége van, hogy teljesen leesett tőle az állam, éppen próbálom a padlóról összekaparni...
Mi vár rád, ha foglyul ejtenek az árnyékok és engeded, hogy elrepítsenek az Árnyékföldekre?
Ősi lények mennydörgésszerű ereje, az éter ezüstös ragyogása, halott fák, melyek csontszerű ágaikkal érted nyúlnak, földbe temetett, de feléledt halott istenek, melyek szét akarnak tépni, az Árnyékföldek holdtalan, csillagokkal teleszórt, szürke égboltja. Tőrök villanása, friss, citrusos illat az orrodban, és egy olvadt ezüst színben játszó szempár, melyben ragyog az éter. Drakenek, felemelkedettek, istenek, istenvérűek, ősi lények, halandók...
Alvó bébidrakenek a lábaidnál a reggeli ébredéskor, hatalmas, éjfekete paripák hátán való száguldás, az erdő mélyén lévő tó hűs vizének érintése a bőrödön, hideg, kemény mellkas a hátadnak nyomódva, agyarak karcolása a nyakszirten, a harapás lüktető, fájó, gyönyörteljes érzése.
És akkor pár szót ejtenék a szereplőkről is. Az Ash-hez kötődő Istenek és Drakenek között lenni olyan érzés volt, mint Velarisban lenni Cassiannal, Azzal, Morral és Amrennel. Azt éreztem, hogy habár egy bizonytalan és erőszakos világban vagyok, egy összetartó, és a végletekig hűséges család tagja lettem, akik az életüket is feláldoznák egymás megóvása érdekében. A kedvencem Nektas volt, és a kis drakenek, de nagyon bírtam Saiont, Rhahart, Belet és Aiost is. Nélkülük a történet nem lenne ugyanaz. Alig várom, hogy a következő kötetekben még többet kapjunk belőlük! :)
Akartok egy kis tüzet a borongós, szürke hétköznapokba? Egy kis szikrát? Vörösben égő, hasított pupillájú draken szempárjában a saját ijedt tekinteteket visszatükröződve látni? Lobogó szenvedély lángjait érezni a bőrötökön? Árnyékot a parázsban? Akkor vessétek bele magatokat ebbe a pusztító erejű történetbe, ami garantáltan feltüzel majd benneteket és még napokig az olvasása után is parázslik majd a lelketekben! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése